Szemeteszsák használatával fogyjon le
Tartalom
Mai Dávid-féle zöldség horror!
Mégis, érdemes tudni, miért is döntöttünk úgy, hogy nem fogyasztunk bizonyos növényeket. A burgonya, paradicsom és padlizsán fogyasztásako A szolanin egy glukoalkaloid idegméreg, mely a növényi levelekben, gyümölcsökben és gumókban természetes formában fordul elő.
Az említett növények folyamatosan szintetizálják a szolanint, aminek mértéke stressz hatására — például a mechanikai sérülés, a kártevő vagy növényevő állat jelenléte, de ilyen a közvetlen fénynek való kitettség is — fokozódik, koncentrációja meghatványozódik a növényben: ennek eredménye egy erőteljesen keserű íz, illetve fény hatására az emelkedett klorofill-szintézis következtében kialakuló zöld szín: ez már nem vonzó a kártevők számára!
A burgonyában, paradicsomban és padlizsánban lévő szolanin nagyobb része százalék a burgonya, paradicsom és padlizsán külső rétegében található, hogy még erőteljesebben tudjon védekezni az őt károsítani szándékozók ellen.
Ha már mindenképpen pl. Molekuláris hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, azonban — amit eddig tudni lehet róla — talán épp elég.
A fenti összefüggések nem jelentenek tanácsadást ezen növények fogyasztására vonatkozóan és azt sem állítják, mindenkire egyformán gyakorolnak hatást az említett zöldségek. Zárszó: A helyi-szezonális-természetes hármas egysége jelentik a táplálkozás alapjait — ezt ne feledjük.
